Saturday, December 09, 2006

[ZEROGLAB] A Zuhanás (The Fall) - music for a dance piece, 5 min

New contemporary electronic music from Rottedam, here and now.
http://www.xs4all.nl/~are/pub/music/zeroglab_music.htm
The Fall is an ongoing collaborative project of two artists from Rotterdam..
1. ZEROGLAB ( Károly Tóth): idea, music, choreography
http://www.xs4all.nl/~are
2. Reàl Dance Company (Thomas Körtvélyessy): body awereness, body = mind, and more
http://members.chello.nl/t.kortvelyessy/index.html

ps: use good sound gear to listen!

Monday, December 04, 2006

NANOFESTIVAL DVD

NANOFESTIVAL DVD IS OUT!

All 3 editions! > automat + hole + erotica.

It has a free Creative Commons Licence, so anyone can copy it or have a copy of it.

You can ask a free copy from artpool.hu. Just go there, or write them and ask for it.
You also can have a copy from here: zeroglab -at- xs4all -dot- nl



Wednesday, November 22, 2006

The New Hungarian Parliament Building

http://www.xs4all.nl/%7Eare/pub/octogon_budapest/toth_new_parlament_design.htm

Saturday, September 23, 2006

ZEROGLAB lecture at ARTPOOL P60 gallery in Budapest

ZEROGLAB lecture at ARTPOOL P60 gallery in Budapest.
date: 10 November 2006
place:
Budapest VI., Paulay Ede utca 60
progam(soon here): http://www.artpool.hu/Network/index.html

ARTPOOL is an independent art research institute in Budapest. The institute archives and actively promotes a huge spectrum of contemporary hungarian and international art, sound poetry, experimental music, performance art, conceptual art, mail art, fluxus, neoism, just to name a few from the colorfull patchwork of art activities of the hungarian art scene since the 60's. ARTPOOL is and has been the only place where researchers and the public can aquire knowledge about independent artistic activities of the communist era.

ARTPOOL is an irreplacable brain prothesis of a whole nation in
order to preserve a significant part of the hungarian cultural heritage,
which, otherwise would have been lost forever. The C3 institute has published
an extesive record of declassified communist secret service dossiers
of artistic activities in Hungary from the 60's up to the 80's.
The reports of the informants and secret agents are stunning. They
are documenting of the systematic mental lobotomy of a whole nation
for decades.

The waves of the devastating impact of this still makes the art scene in Hungary, and Hungarians in general a lame duck if it comes to present themself in the international arena. The country is at best to be characterized as autistic even today.

ARTPOOL is a huge vault of memory of a whole era and P60, the gallery space shows recent artistic tendencies of the 20st and 21st century.

Tuesday, May 23, 2006

e-mail interview with ZEROGLAB by Peter Lovas (in Hungarian)

This is a draft version of an interview with ZEROGLAB (in hungarian) of Peter Lovas, from the faculty of Communication and Media Science of the University of Pecs. He is writing an academical work about net-art. Originally I did not want to publish it in this very draft and unpolished form, but i changed my mind and I just do it now.

Peter asked me to tell about myself, about net-art and about my motivation to start a project: NANOFESTIVAL. I have never written down most of these things before, only talked about it. So, when I started writing and it was like when a dam brakes. I was writing and writing....

It is a very subjective and incomplete Curriculum Vitae. Slowly I try to correct it, because it is full of bad style and inaccurate, and later I shall translate it to English. (anybode there to help?)

---------

ABOUT ME, MYSELF & I

Az eredeti szakmam offszet gepmester, es a nyomdaszi tevekenysegem nagyjabol abban merult ki, hogy megszereztem a diplomamat es kb. a hetvenes evek kozepen egy evig en nyomtam a fustszuro nelkuli szimfonia es a sportszelet burkolo pirokat. Az elsot ket szinben, piros es felete, a sportszeletet harom szinben, zold, nasarga, meg egy olyan lila szinben ami a nyomdagep festek valyujaban nagyon hatarozottam hig kekes barna fos szinu volt. Azt hiszem en voltam akkor Magyarorszag legelfuseraltabb nyomdasza, ezt a szakmai mesterem Halmosi ur, a legtisztabb formaban az ertesemre is adta, durva es serto szexualis jellegu dolgokat mondott, ami nem turi a nyomdafesteket. Nyomdasznak ugy kerultem, hogy a nyolcadik osztalyban palyat kellett valasztanom, csak en olyan gyerek voltam meg, 14 eves, hogy fogalmam sem volt mi legyek. Anyukam nagyon aggodott ertem, hogy mi lesz velem igy, mert amikor kerdezte, hogy "De Mi Akarsz Megis Lenni Kisfiam?!" en mindig azt valaszltam: "Anyu, En Boldog Akarok Lenni!" Szoval apukam egy ismerose, a budafoki Wittman nyomdasz dinaszta tagja tanacsolta, hogy akkor legyen a Karcsi nyomdasz, jo szakma, megbecsult. Mivel gimnaziumba nem akartam menni, mert elegem volt az iskolas dolgokbol, es azt azert felfogtam, hogy a boldogsag puszta akarata meg nem eleg a boldogulashoz, belementem, hogy a szuleim valasszanak szakmat nekem. 12 evesen kezdtem el rajzolni es festeni es eleg hamar tudatosan alltam neki, elsosorban a kompozicio erdekelt, meg Picasso, es elkezdtem egy ceruzaval pausz papirra Picasso kepeit, rajzait atmasolni. Az osszeset. Szoval igy kezdtem. Kesobb attertem mas stilusokra is. Vegig pausz-papiroztam a magyarorszagon akkoriban ervenyben levo muveszettortenetet, a babiloniai kulturatol napjainkig. Ez arra volt jo, hogy a rajojjek hamar, hogy a stilus az nem csak egy disz, vagy modor, hanem egy egesz gondolati rendszer, egy vilagnezet lekepezese. Mivel akkoriban meg sajat vilagkepem nem igen volt, leven meg gyerek voltam, a muveszeten keresztul mas muveszek mindenfele vilagnezeteivel kiserleteztem, ami nagy elegtetellel jart, mert a muveik masolasa reven bele tudtam maszni mar reg meghalt muveszek fejebe, es mivel ezek jo muveszek voltak, Klee, Cezanne, Apollinair, Arp, Schwitters, Dali, Delaxroi, Manet, Monet, Russeau, Van Gogh, az elso modernistak. Sokat tanultam toluk. Rajottem, hogy nem a vonalaik es formaik a legerdekesebbek, hanem az attitudjuk, a hozzaallasuk, mert a vonalaik meg a formaik, szineik ebbol az attitudbol fakadnak es nem forditva.
Ez a felfogasom nem vagott egybe pontosan azzal amit akkor tanitottak.
Kesobb anyukam meg egy rajztanart is fogadott nekem, aki a modell utani rajzolasra tanitgatott. A nevere mar nem emlekszem (Bandi bacsi?), de arra igen, hogy Szasz Endrevel dolgozott sokat, es mindenfele rajzi trukkoket tanitott, pl. hogy ha arnyek ide, akkor feny oda, mert akkor van egyensuly. Szoval nyolcadikban mar regen tudtam, mi a vetett arnyek meg az on-arnyek, mi van elol, hatul es kozepen fedesben, es ezt nagy nehezen le is tudtam rajzolni. En voltam az orok masodik rajzbol a suliban, mert az orok elso az jobb meztelen noi melleket (bimboval) tudott rajzolni mint en, es ez az akkori szoc-real muv-tori kanon rendszerben megnovelte a tulelesi eselyeket. En akkor csak odaig jutottam, hogy a noi mell az egy goemb, es NINCS-MELLBIBMO. Az orok legjobb rajzos pedig kesobb tengeresz lett, en meg kepzomuvesz. Eleg koran mindenfele problemaim lettek a rajzaim, meg az attitudom miatt, mivel a nagy muveszek, Picasso, stb. eletrajzait olvasgatva, akik tudnivalo, nagy bohemek is voltak, eleg koran eleg jol mertem tudni karomkodni, es arnyekolni is a ceruzaval. Egyszer az iskolank (pestlorinc, zenetagozato suli) egy szovjet barati allomasozo katonakbol allo kuldottseget vart, akik majd a pionyir virtusrol fogtak volna nekunk baratian meselni, a vendegeknek ajandek jart, es a suliban mindenkinek egy rajz oran a szovjet katonakrol kellett rajzokat csinalni, mondvan ez lesz majd az ajandek a ruszkiknak. En is komolyan vettem a feladot es elgondolkoztam mi is az a ruszki, meg mi az hogy katona. (akkoriban rohanta le a varsoi szerzodes cseh-szlovakiat, szoval akkor mindenkinek ez elegge kepben volt, es fosott is minden felnott, aki meeg tudott) Szoval mindenki aranyos szines tankokat, viragokkal, meg boldog gyerekeket boldog katonakkal, zaszlo, palcika ember, suss fel napot, felhot rajzolt. - En maig is eleg funkcionalista vagyok, es akkor is a lenyegre probaltam koncentralni, es akkor is, azota is viszolygok az ugynevezett kreativitastol (ami vagy van, vagy nincs, de eroltetni semmikepp nem kene), szoval az en rajzom egy 4B-s tehat puha,sok tonusu szurke grafit ceruzarajz lett, semmi szin, mivel ugy ereztem, hogy egy katonahoz szin nem illik, a khaki szin pedig egy 12-13 evesnek meg tul bonyolult. Szoval az en katonam olyan lett amilyennek egy jo katonanak kell lenni: komoly-marcona, eros-bator, szigoru, am igazsagos es becsuletes. Jo sok arnyekot is hasznaltam, mert buszke voltam hogy tudom mi az, meg eros orrcimpaat, mert azt is tudtam mar rajzolni picit. Jo orrcimpat nehez rajzolni. Szoval az eredmeny kb. egy oskereszteny katakomba rajzhoz hasonlito, elnagyolt ikonszeru portre lett tanyersapkaval, egy bazi nagy fekete otagu csillaggal az sapka elejen. A sapka szar lett, de ez nem erdekelt, mert a jellemabrazolas erdekelt, kulonosen az orrcimpa. Szoval az en rajzom lett az egyetlen az iskolaban amit nem adtak oda a barati orosz kiskatonaknak, es ezen nagyon bankodtam egy darabig. De mert "onallo es figyelmetlen" voltam az osztalyfonoki jellemzeseim szerint (abszolut jogos), ez nem volt nagy baj.
Amugy az altalanos iskolaban nyolcadikig nagyjabol zsinorban mindig kettes voltam rajzbol.

A Nyomdaipari szakmunkaskepzoben ez megvaltozott. Marha nagy szerencsemre egy Turk Peter nevu ember volt a rajztanarom, akinek pedagogiai modszere arra osztonzott, hogy vizualisan felszabaditson, nagy sulyt helyezett a szabad asszociaciora. Gondolatilag annyira lelazitott, hogy eszre sem vettuk, hogy az avante-garde kepi nyelvehez nyitotta fel a szemunket es az agyunkat. Ha belegondolsz, hogy ez 1972 ben egy szakmunkaskepzo iskola volt proliknak, es nem egy elit gyakorlo gimnazium...
Mire lediplomaztam, 17 evesen, mar vegig vettem az abrazolo geometriat, ter rendszereket, perpektivat, a szintant, szinrendszereket, sokat tudtam a sokszorositott grafikarol, es kelloen le voltam lazitva gondolatilag is.
Hozza kell tennem, hogy a nyomdaszok akkoriban meg hagyomanyosan a munkasosztaly elitjenek szamitottak. Nyomdasz inas eveimet a budavari Allami Nyomdaban toltottem. Mesterem, Halmosi ur, 1956 elött ujsagiró volt es a karrierjet az torte ketté, hogy 56-ban nyilvanosan eltepte a partkonyvét. Mészáros ur, a muvezetonk pedig 1956 elott 29 evesen valogatott focistabol eloleptetett nyomdaigazgato volt, aki szinten eltepte a partkonyvet 56-ban. Az offszet reszlegen meg a Janos, a segedmunkas is az Orfeo babegyuttes, vagy a Halasz Peter fele underground szinhazi eloadasokat latogatta, ha eppen nem Halmosi urral rugott be a felismerhetetlensegig egy budai kiskocsmaban. A szakma furcsa emberek furcsa gyujtohelye volt. Talan ezert, talan nem, 16 evesen megalapitottam egy amator szinhazi tarsulatot nyomdan belul, a minta az akkor befolyasos, a hatalom altal ferde szemmel nezett Egyetemi szinpad volt, bar ez nem volt tudatos, de valahogy benne volt a budapesti levegoben, hogy valami szabad "irodalmi szinpad" jellegu dolgot kene csinalni es tobben cstlakoztak a nyomdai fiatalok kozul. Sokan voltak a nyomdaban, akik, fotozassal, irassal, vagy zenevel foglalkoztak. Mivel senki nem mondta, hogy nem szabad, en meg nem kerdeztem, hogy szabad e, szoval elkezdtem szervezni mindenfele dolgokat. Az elso bemutatkozasunk egy marcius 15-i megemlekezes volt az 1948-as forradalom es szabadsagharc emlekere. Volt otthon egy tobb vaskos kotetbol allo gyonyuru bor koteses konyvem meeg a kiegyezes idejebol a szabadsagharcrol, Gracza Gyorgy irta, es nagyon reszletesen le volt irva benne a szabadsagharc es az azt koveto elnyomas tortenete. Rengeteg keppel, metszettel, terkeppel. Igazi jo bekebeli alapos mu. Apukam vette meg regen nekem egy antiquariumban.
A Haynau fele megtorlas, az aradi vertauk sorsa nagyon megragadta a fantaziamat, es osszeallitottam egy programot, amiben roviden atszaladtunk a forradalmon, Petofi verseket szavaltunk, es az egesz vegen felolvastuk azok neveit akiket a forradalom utan kivegeztek. Nem csak az aradi 13-at, hanem az osszes tobbi 'nevtelen' aldozatot. Arra emlekszem, hogy tobb szaz nevet olvasunk fel nagyon dramaian, zenei alafestessel, ahogy azt akkor koelloet. Nekem semmi aktualis politikai celom nem volt ezzel, eleg naiv voltam, csupan az megtorlas aldozatainak nagy szama dobbentett meg, es az aradi vertanuk kozhely szamba meno felidezesevel szemben meg akartm mutatni, hogy sokkal sulyosabb volt ez a dolog, mint az a par felakasztott honvedtabornok. A nyomdai KISZ titkar elegge aggodva jarkalt fel ala az eloadas alatt, kesobb a parttitkar aki mellesleg munkasor volt szinten ott eleg termett eleg hamar, de vegul nem lett belole baj, mert talan lattak, hogy nem tudatos politikai tettrol van szo, legalabb is mi nem annak szantuk. Azt hogy az nyomdasz iskolai rajztanarom, Tuerk Peter a SZURENON kepzomuveszeti mozgalom tagja volt, es hogy ez egy fontos csoportosulas volt a hetvenes evek Magyarorszagan, ezt csak kesobb tudtam meg.

A SZURENON csoport masik fontos tagja Csa'ji Attila volt, aki lezerrelmuveszettel is foglalkozott. Attila egy fontos figura volt a hetvenes evek avant-garde muveszetenek. Tobbek kozott Galantai Gyorggyel szervezte a ma mar legendas Balatonboglari Kapolnai kiallitasokat. Ezt a hetvenes evekben csak hirbol, de ismertem. Csa'jival sokkal kesobb ismerkedtem meg, 1997-ben, amikor egy projektet szerettem volna csinalni a V2 rotterdami Instabil Media Intezettel, es lezerrel szerettem volna dolgozni, csak nem ertettem hozza. Akkor jutott eszembe, hogy volt valamikor egy magyar muvesz, aki dolgozott lezerrel, es igy kerultem Cs'ajival kapcsolatba. Volt 1998-es DEAF (Dutch Electronic Art Festival) meghivta egy projektemet, a Negative River-t, es en akkor meghivtam Cs'ajit rotterdamba. A lezer projekt csak terv maradt. Rotterdam fole akartam egy oriasi varos nagysagu wire-frame testet vetiteni, tukrokkel, egyetlen lezer nyalabbol, de ez technikailag kicsit huzos lett volna.)

A nyomdai szinhaz csoportom reven kapcsolatba kerultem az akkori viragzo felhivatalos es underground kulturalis mozgalommal, kesobb egy masik csoprttal is dolgoztam egyutt. Ez egy baloldalilag elegge elkotelezett csoport volt, ahol a politika fontosabb volt, mint a kultura, es ettol idegenkedtem. A vezer alakoknal mindig volt egy marx vagy egy lenin kotet, mindig tudtak egy talalo idezetet az eppen aktualis helyzetre. Gyakorlatilag egy marha csordahoz hasonlitott a dolog, es a vezer bikak mindig cserelgettek az aktualis teheneket, akik felneztek rajuk. A legtobb csoport tagnak a szulei az akkori kulturalis, politikai, katonai elit tagjai voltak. Talan en voltam az egyetlen akinek igazi fizikai munkas hattere volt. Itt ismerkedtem meg elso felesegemmel, Irennel, akinek az apukaja, Kollanyi Agoston egy jo nevu tudomanyos es muveszeti filmrendezo volt. Ez egy teljesen mas kozeg volt, mint ahol en felnottem, es serkentoleg hatott.
Elso felesegem komputer programozo volt (a masodik is egyebkent), igy eleg koran tudtam mar mi az a komputer, tobb munkahelyem is volt ahol mint komputer operator dolgoztam a hetvenes-nyolcvanas evekben. Akkor meg egy kb 100 m2-es hely kellett olyan szamitasi kapacitashoz, ami ma egy palm-topnak siman megvan. Akkoriban surun valtoztattam a munkahelyeimet, mar nagyon koran tudtam, hogy kepzomuvesz leszek, es igazan sehogy sem tudtam gyokeret ereszteni az akkori rendszerben. Mire elhagytam Magyarorszagot 1987-ben a munkakonyven be is telt. Voltam muetoes korhazban, faipari segedmunkas, szinhazi deiszletezoe, diszlet festoe, keramikus, ikon festo, rajztanar; hogy csak egy parat emlitsek. Kozben egy amator szinhazban is jatszottam, a Mezei Eva vezette Budapesti Gyerekszinhazban. Eva neni a 25. Szinhazban is rendezett, es a Pannonia Filmstudio Szinkronrendezoje volt. Mindenki azt hitte, hogy szinesz lesz belolem, mert allitolag jol csinaltam, csak eppen nekem ez nem tunt fel, mert en akkorra mar teljesen ra voltam allva a kepzomuveszetre. A foiskolara tobbszori probalkozas ellenere sem vettek fel. A kepzore akkoriban csak protekcioval lehetett bejutni, es csak akkor, ha csocsoket is tudtal mar rajzolni. Bar siman lehetett volna protekciom, es megtanultan csocsoket, meg segget is rajzolni, de en ezt etikatlannak tartottam, es nem vettem igenybe. Egyre jobban elkeseredtem, es egyre jobban nem talaltam a helyemet az orszagban.

Par eves habozas utan 1987-ben elhagytam Magyarorszagot es Hollandiaba, Hagaba mentem. Itt 10 percbe kerult, hogy felvegyenek az akademiara. Negy evig jartam a Hagai Vrije Akademie-re. Ez egy muveszek altal alapitott es vezetett magan akademia volt es ma is az. Az elso holland feny es videomuvesz Livinus van de Bundt alapitotta 1949-ben, az akkori reakcios, akademikus muveszeti oktatas ellensulyakent. Gyakorlatilag maig kommunista iranyitas alatt all. Nyugati tipusu kommunista. A hatvanas es hetvenes evek felszabadult legkorenek hatasa alatt egy ideig mint Psychopolis valt egesz Nyugat-Europaban ismertte. Ezt mar csak hallomasbol tudom, de a Bader-Meinhof csoport par Hollandiaban bujkalo tagjat is it tartoztattak le a nyolcvanas evek elejen. Amikor en jartam oda, akkor mar ujra egy viszonylag konszolidaltabb iskola volt.
En eleg kritikus voltam a kommunista eszmekkel szemben, de soha sem volt nyilt osszetuzesem a vezetessel. Ferde szemmel neztunk egymasra, de beken hagytak, es dolgoztam. Maganak az oktatasnak soha nem volt ideologiai jellege. Teljesen szemelyre szabott kepzest kaptal. Az iskola szelleme nagyon szabad volt, nem voltak kulon szakok, azt csinaltam, amit akartam. Az elso evben elkoldtem a francba az egyik professzort, hogy hagyjon engem beken, es vegul is beken hagytak negy evig. Az iskola filozofiaja nagyon erdekes volt. Abbol indult ki, hogy nem attol leszel muvesz, hogy egy papirt kapsz rola, hanem attol, hogy kiserletezel, es hogy bator vagy. Az oktatas celja az volt, hogy akkor vegzel amikor kesz vagy, es nem negy ev, es vizsgak, meg szigorlatok utan. En kb. harom ev utan voltam "kesz". Az utolso evben mar nem is nagyon jartam be az akademiara.

Az oktatasi alapelvuk nagyon szimpatikus nekem maig is:
"te komen tot integrale vorming van beeldende kunstenaars en van zich kunstzinnig ontplooiende amateurs, waarbij gestreefd wordt naar een steeds onderzoekende beoefening van de vrije beeldende kunsten, opdat uitkomsten verwacht kunnen worden, die de vormgeving van de samenleving op een hoger peil brengen."

"olyan egysegre torekvo kepzes a cel, amelyben nagy suly kerul az allando kutato jellegu profi, illetve amator muveszeti gyakorlatra, oly modon, hogy ennek eredmenyekepp a egy magasabb szintu tarsadalomnak tudjunk format adni (tervezni/design-olni/magalkotni/stb)"

Amatorok dolgoztak egyutt abszolut profikkal, mivel az volt az elv, hogy ha kutato modon muveled a szakmat, akkor olyan uj dolgokkal probalkozol, amiket eddit meg soha nem csinaltal, tehat nem magadat ismetled. Igy sok kulonbseg nincs egy amator es egy professzionalis kozott. Itt tanultam meg, hogy az attitud es a batorsag sokkal fontosabb ebben a szakmaban, mint a puszta ures technika.

Az iskola valahogy mindig meg tudott ujulni, tobb korszaka volt, mindig igazodott az aktualis tarsadalomhoz. Mint mondtam, szakok nem voltak, es kifejezetten meg volt tiltva, hogy barmifele technikat tanitsanak. Magadtol kellett mindenre rajonni. Egyszer egy tanar (ott kiseronek hivtak es nem tanarnak, tehat kisertek, es nem iranyitottak) odajott a festoallvanyomhoz, ilyeneket mondott: ha ugy erzed, hogy egy hibat csinalsz a kepen, az istenert ki ne javitszd, mert lehet, hogy az a hiba az eppen te vagy!

Muhely rendszer volt es barmikor valthattal mufajt. Volt film-video-hangstudio, sokszorositott grafika, festeszet, szobraszat, studium generale (elmelet). en egy ket eves performance/mozgas/tanc kurzust is csinaltam, irtam egy belettet sakkjatszmara, zenet szereztem, es tobb mas workshopban is resztvettem. Nagyon aktiv idoszak volt. Bob Bonies, egy hagai kepzomuvesz volt az igazgato, amikor en odajartam. A legkor nagyon nemzetkozi volt, mindenki hozott valamit a kulturajabol, allandoan uj benyomasok ertek. A Hollandok amugy is nagyon individualistak, semmi kivagyisag nincs bennuk, es az 'elni es elni hagyni' mentalitasuk nagyon elosegiti a szemely fejlodeset.

Masodig felesegem Laszlo Veronika aki IT manager, 1989-ben hazajott egyszer Compuserv nevu vallalat brossurajaval. Es abban valami Internet nevu szolgaltatast kinaltak. Compuserv volt az elso ceg a vilagon, amelyik ilyen szolgaltatast kinalt a fogyasztoknak. Azelott csak az egyetemek es a katonasag hasznalta ezt a rendszert. Ez akkor meg csak elekrtonikus levelezesbok es az u.n. news group-okbol ftp-bol es telnet-bol allt. Volt meg egy mara majdnem teljesen elfeledett menu rendszeren alapulo szoveges informacios renszer, a 'gopher' (horcsog), ami lehetove tette, hogy menuk segitsegevel szovegeket tudott egymashoz kapcsolni, es ez volt az elso bongeszo, igaz akkor meg csak szoveges. Ebbol alakult ki a kesobbi html rendszer. Nekem akkor mar volt egy komputerem, es egy Autocad nevu 3d-s epiteszeknek keszult programmal butykoltem, kesobb az oes DOS-os 3d studio 1.0 egy kaloz valtozataval. Az Autocad-nak kb 45 percig tartott amig egy golyot kepes volt megrajzolni, de en kivartam, es majd ossze csinaltam magam a gyonyorusegtol amikor kirajzolta vegre a golyot.
Rajottem, hogy az a teny, hogy en ezt a lakasomban az iroasztalon meg tudom csinalni, a kepzomuvesz szakmara nagyon nagy befolyassal lesz. Ugyanannyira, ha nem jobban, mint ahogy a fotografia es a film annak idejen gyokeresen megvaltoztatta a kepzomuveszet fejlodeset egy tomeg kultura fele, es ezaltal megnyitotta az utat az avant-garde elott, ugyan ugy ez az uj technologia el fogja halvanyitani az avante-garde eredmenyeit es egy teljesen uj iranyba viszi a kulturat immar masodszor 100 even belul. Akkor meg azt a kifejezest, hogy paradigma valtas nem ismertem, viszont mivel az eletem resze lett nagyon gyorsan, nagyon erosen ereztem, hogy itt nem csak 3d-s golyorol van szo. Rajottem, hogy ez egy uj ter, es hogy ez gyakorlatilag ures. Kell e ennel tobb egy kepzomuvesznek?

Bob Bonies, aki akkor kerult az akademia elere, amikor en elkezdtem oda jarni, elkezdte gyokeresen atszervezni az akademiat. Bonies konstruktivista volt. Hagaban egy egesz konstruktivista iskola mukodott, talan az utolso szervezett formaban letezo ilyen dolog a vilagon. A konstruktivizmusnak amugy is nagy befolyasa volt a holland muveszetre. Csak egy par nev: A STIJL (STILUS) mozgalom, Mondriaan, Huszar, Theo van Duisburg. Moholy-Nagy is jart ide annak idejen.
Ez meg akkor is egy nagyon elo dolog volt, amikor en odamentem. Egy hagai muvesz, Marius Quee, peldaul Moholy-Nagy kovetoje volt. Marius sokat dolgozott transzparenciaval peldaul. Ez a muveszet ott lelegzik meg most is hollandiaban. A konstruktivizmus legtisztabb formaja a hollandiai. A holland puritan gondolkodas osztonosen is torekszik a tiszta attekintheto formakra. A modernizmus eredmenyei viszonylag konnyen be tudtak epulni a tarsadalomba, es formalni azt. A holland halado muveszeti programok ma is viszonylag hamar es szervesen kepesek kapcsolodni a szelesebb tarsadalmi programokhoz.

Bob lecserelte majdnem az egesz tanari gardat, es kulso embereket is megkert, hogy idoszakosan workshopokat rendezzenek az akademian. Az egyik ilyen kulso muvesz, a hagai Martin Sjardijn (www.xs4all.nl/~sjardijn) bekvartelyozta magat egy nagy muterembe, es nekem, aki meg ket eve sem volt hollandiaban, nagyon imponalo, majdenem hogy pimasz modon, mindenfele az en akkori muveszeti elkepzeleseimhez kepest blaszfemikus, istenkaromlo szovegekkel nyomta tele az egesz akademiat. Hatalmas fekete tablakon feher betukkel. Lepten nyomon belejuk botlottam, barmerre jartam. Ilyeneket irt:

'A FOLD KESZ VAN'

'SULYTALAN SZOBOR'

'A LINE IN OUTER SPACE
VISIBLE FROM EARTH
WITH THE NAKED EYE
AT CLEAR NIGHTS'

Engem teljesen felkavartak ezek az egyszeru mondatok.
Bementem hozza, es egy teljesen elsotetitett erezhetoen nagy helysegben talaltam magam. semmi orientaciom nem volt. Lassan, ahogy a szemem hozzaszokott a sotetseghez, egy par halvanyan derengo lassan mozgo pontot es vonalat vettem eszre. Mivel semmi terbeli orientaciom nem volt, az egesz teljesen valoszinutlen volt. Szep es egyszeru. Ilyen muveszetet addig meg nem lattam, legalabb is kortarstol, mert a magyar muveszek, akik akkor nekem tobbet jelentettek, mint a hollandok, keptelenek az egyszerusegre. Mindent tul cicomaznak, tul dekoralnak ugy, hogy kozben elveszik a lenyeg.

Sjardijn-nel csak a lenyeg volt. Es valahol ez ijeszto volt. Kegyetlen, majdnem. De nagyon tetszett. A vege egy tobb oras beszelgetes lett. Martin nagyon tajekozott volt a termeszet tudomanyok teren. Az orosz muvesz Malevich munkait, elsosorban az feher alapon fekete negyzet cimut kapcsolatba hozta az akkoriban meg fekete komputer kepernyo 'uressegevel'. Mutatott egy par cikket amit irt errol a belgiumi 'Andere Cinema' cimu folyoirat egyik szamaban, ahol elsosorban progressziv filmesek es epiteszek irasait kozoltek. Tobbek kozott Wim Nijenhuis epiteszet filozofustol, Mourice Nio [NOX epiteszek (Eat Death cimu irasa)].
Olyan dolgokrol irtak, amiket olvasva ugy ereztem mintha egy masik bolygon lennek. Ezt a viszonylag szuk kulturalis csoprortot nagyon erosen erdekelte a technologia es a tudomany. Nem szabad elfelejteni, hogy a nyolcvanas evekben a az exakt tudomanyok iranyaban igen csak szkeptikus posztmodern felfogas, ami a csusztatast a felrebeszelest, felreertelmezest mint ervenyes modszert propagalta, egyeduralkodo volt a nyugati kulturaban. Sjardijn elmeselte, hogy egy regi, meg Einstein altal teoretikusan felvetett de soha vegre nem hajtott kiserletet eppen par eve 1985-ben a svajci CERN atomkutatoi vegrehajtottak, es arrol szolt, hogy lehet e egy reszecske egy idoben ket kulonbozo fizikai helyen? Bebizonyitottak, hogy lehet.
En meg Magyarorszagon olvastam Einstein konyvet az altlanos relativitaselmeletrol, mert a tudomany legalabb annyira erdekelt mindig mint a muveszet, de a tudomanyos eredmenyek ilyen drasztikus es direkt modon valo atultetese a kulturaba szamomra nagyon intenziv elmeny volt. Martin Sjardijn volt az elso muvesz aki 1985-ben felvetette egy olyan muveszet lehetoseget, amit nem foldi, hanem foldon kivuli korulmenyek kozott letezik, mikrogravitacios korulmenyek kozott, es konkret muveket is keszitett. Hogy ezeket az otleteit kiprobalja, abrazolni tudja, komputerre volt szuksege, mivel sulytalansagot igen nehez eloallitani egy muteremben. A delft-i muszaki egyetemen folyt egy virtualis valosagot kutato program, es Martin itt tudott dolgozni az egyetemi komputeren. matematikusokkal mindnfele nagyon egyszeru modelleket csinaltak. Lehetosege volt 'data glove'-val dolgozni, ami egy kesztyu amivel a 3 dimenzios komputer terben levo targyakat meg tudtad fogni, arrebb rakni, eszkabalni tudtal munden]fele dolgokat, es a kesztyube epitett felfujhato parnacskak segitsegevel erezni is tudtad, ha hozzaertel valamihez a virtualis terben. (tactile feedback) Egy fejre szerelheto kepernyo segitsegevel (H.M.D.= Head Mounted Device) korbe lehetett nezni a 3d-s vilagban. Akkor ez meg teljesen ismeretlen technologia volt az egyetemeken kivul.

1990-ben nagyon gondolkodtam egy filmen, amit szerettem volna mar regen megcsinalni, meg nagyarorszagon. A francia Alfred Jarry 'Ubu Kiraly cimu dramajat akartam filmre vinni'. (kesobb megtudtam, hogy Cocteau, es Picassso is keszitett filmet rola, ) Arrol szol, hogy egy nagyon bunko es kegyetlen kirany es a felesege, UBU PAPA es UBU MAMA hogyan tesznek el mindenkit patkanymereggel lab alol a hatalom erdekeben. Egy nagyon hires klasszikus modern u.n. abszurd drama. A dadaistakra is nagy hatassal volt. Talan az elso ebben a mufajban. Maga a tema adott volt, engem a hatalom termeszete erdekelt az egeszben. egy teljesen mai temaju dolgot akartam belole csinalni. A legnagyobb problemam a kepi vilaggal volt, hogy ma (1990-ben) mivel tudnam a legjobban jelkepezni a hatalmat. valahogy az akkoriban ervenyes hatalmi rekvizitumokat, rendorseg, penz, korona, kormanyok, etc. mar nem tartottam megfelelonek, hogy abrazolja ezt, de nem igazan jutottam dulore hogy akkor megis mi lenne az, azt ereztem hogy valami mas van most. Veletlenul egy kiallitas megnyiton voltam, ahol Martin Sjardijnnek is volt egy munkaja, ami engem teljesen ledobbentett, megint. Lerakott egy parabola antennat, egy matrix printert, amibol egy hosszu szalagon ez a szo volt kinyomtatva: GO"G (HOOGMOED), hatalmas lo betukkel, csak ugy a foldre minden le volt hanyva, semmi muveszieskedo affektalas, volt egy komputer egy kepernyo amin egy 3d-s tetris program demo mode-ban futott, fekete alapon fehet wireframe mozgo teglatestek. se posztamens, se semmi. Mint a villam, belem csapott a gondolat: megtalaltam a diszlet tervezot a filmhez. Nem tudtam pontosan, miert, de ereztem hogy nagyjabol ez fedi a legjobban ami a hatalom ma, itt es most. Nagy lelkesen elkezdtem Martinnak hadonaszni, magyarazgatni a filmrol, az ubu kiralyrol, hatalomrol... Nezett ram, mint borju az uj kapura. mondta, 'nezd en nem igazan ismerem azt az UBU dolgot, de holnap lesz egy osszejovetel nalam, jon egy epiteszet filozofus, tudosok, mert akarunk csinalni egy csoportot. az lesz a neve, hogy UBIQUE' 'ha van kedved gyere el te is es akkor te is benne leszel'. Elmentem. Kesobb meg tudtam mit jelent az UBIQUE.

----- jelentes ---------
ubiquity >
http://www.dict.org/bin/Dict >> ubiquity
1. the devils dictionary szerint:
UBIQUITY, n. The gift or power of being in all places at one time, but not in all places at all times, which is omnipresence, an attribute of God and the luminiferous ether only. This important distinction between ubiquity and omnipresence was not clear to the mediaeval Church and there was much bloodshed about it.
2. Webster Dictionary szerint:
Ubiquity \U*biq"ui*ty\ ([-u]*b[i^]k"w[i^]*t[y^]), n. [L. ubique everywhere, fr. ubi where, perhaps for cubi, quobi (cf. alicubi anywhere), and if so akin to E. who: cf. F. ubiquit['e].]
1. Existence everywhere, or in all places, at the same time; omnipresence; as, the ubiquity of God is not disputed by those who admit his existence.
[1913 Webster]

2. (Theol.) The doctrine, as formulated by Luther, that Christ's glorified body is omnipresent.
[1913 Webster]
-------

Szoval csinaltunk egy csoprtot. A tagjai:
Wim Nijenhuis - (http://home.hccnet.nl/j.w.nijenhuis)epiteszet filozofus
Thomas van Putten (www.mateor.nl)- volt muveszettortenesz hallgato
Martin Sjardijn - www.xs4all.nl/~sjardijn kepzomuvesz
Huyb Stegeman - alkalmazott termeszettudos
Abel Boerma - alkalmazott termeszettudos
Jouke Verlinden - az elso V.R. PhD europaban a delft-i muegyetemrol.
Toth Karoly - (www.xs4all.nl/~are) kepzomuvesz

A celunk az volt, hogy a leheto legszelesebb skalan kutassuk ezt az uj digitalis teret. Wim egy neves filozofus volt mar akkor, elsosorban az epiteszek es varos epiteszek koreben, o volt az elso hollandiaban aki Virillio muveit bemutatta hollandiaban, es tobbet leforditott beloluk. Martin hirhedt volt muvesz korokben, ahol tudta, tamadta a fennallo berozsdasodott rendszert, extatikus modon. Kapcsolatban allt az ESA-val, az europai ur ugynokseggel, aminek egyik kutato intezete Hilversumban van. Munkaihoz akkoriban tobbszor hasznalt tavkozlesi technologiat, tobb parabola antennaja volt, es a fold korul keringo muholdakrol kepeket tudott lehozni. Thomas az o tanitvanya volt, ha szabad igy mondani, de ez forditva is igaz volt. Jouke es Huyb pdig nagyon okosak es ugyesek voltak, ertettek a digitalis technologiahoz. En meg csak fuleltem, es boldogan uszkaltam ebben az intellektualis Nirvanaban amibe belecsoppentem.

Akkor meg az internet a nagykozonseg szamara teljesen ismeretlen fogalom volt, a kepzomuvesz korokben meg egyenesen irtozott majdnem mindenki a technologiatol.

Rajottunk, hogy ez egy meg teljesen szuz terulet a muveszet szamara, es nekilattunk tudatosan megtolteni kulturaval. Wim irt, tobbek kozott egy cikket a fekete szinrol, Eckharh Mesterrol, Thomas minden feeleerol. , en meg gyartottam kepeket a 3d-s programjaimmal. Furcsa formak voltak, sehol egy egyes vonal, semmihez sem hasonlitottak, amit addig ismertem, Nagyon erdekelt a ter, kolonosen a extrem nagy tavolsagok, feny evek, ahol a feny ami elvileg egyenes vonalban terjed, a gravitacio miatt elhajlik. A Dessau-i Ostranenie Fesztivalon 1995-ben be is mutattam egy muvemet, ami egy tobb fenyev nagysagu szobor volt ami allandoan valtoztatta az alakjat, 'morph-olt'. A cime 'Timebody'. Nehany ilyen mu a budapesti kepzomuveszeti egyetem Intermedia szakanak archivumaban mai is megtalalhato. Tartottam kesobb az intermedian ropgyules szeru eloadasokat a 90-es evek eleje-kozepe tajan. Sugar Janos hivott meg. Teljesen absztrakt dolgokat csinaltam, evek mulva jottem csak ra, hogy meglevo testek, fa, haz, macska modellezesere is jok ezek a design programok, akkor ez fel sem merult az agyamban.

Akkoriban mar hasznaltos az akkor meg nagyon lassu kommunikacios eszkozt, a modemet. Megcsinaltuk europa elso muveszeti BBS-rendszeret. (Bulletine Board System) Hollandiaban egy egesz halozatot epitettunk ki, A hagai 'node' csomopont neve Moir Brands Honk volt. A modem reven ra tudtunk kapcsolodni mas BBS rendszerekre, es ide oda jott az informacio. Technikailag a FIDO rendszert vettuk at. ez kicsit hasonlitott a tcp-ip hez. A vilagon akkor lelkes amatorok reven gombamodra szaporodtak ezek a BBS-ek.
A hagai node amin elkezdtuk egy helyi csapat gepe volt, rengeteg pornoval, ezzel parhuzamosan futott a mi nagyon intellektualis adatbazisunk. Utolag teljesen bizarrul hat, de ez volt. Amszterdamban is volt kapcsolatunk, Enschede-ben, USA-ban, Nemetorszagban, Belgiumban. Az amszterdami szcena nagyon erdekes volt, a holland hacker mozgalom innen indult, a 'HACKTIC' CSOPORT techno freakekbol allt, jol szervezett volt, es akkor mar viragzott. A lakasfoglalo mozgalomnak, 'SQUAT' itt nagy kulturaja volt, tobb illegalis radio allomas mukodott, akik mindig mas es mas elfoglalt hazbol adtak musorokat. Ok techo anarchistak voltak. Neha a rendorok rajtuk csaptak. Egy macska-eger jatekot jatszottak. Ok annak idejen sokat segitettek a magyar techno anarchistaknak, Ez az elso obudai sziget fesztival elott volt, amin amszterdami hackerek is reszt vettek. Joreszt nekik volt koszonheto, ami ott internettel es kommunikacioval volt kapcsolatban. Az a gyules, ahol ez meg lett szervezve, az en hagai lakasomban zajlott le.
Ket fontos figuraval volt kapcsolatunk amszterdamban. Toek-kal (tuk) aki egy techno punk fiu volt, es egyutt radiozott egy Diana Ozon nevu lannyal, aki egy nagyon jo kolto, ok jellegzetes amszterdami figurak voltak. Tobbnyire befuvezett allapotban voltak. Ugyan mi nem voltunk anarchistak, de ez az egesz vilag akkor meg 100%-ig anarchikus volt, tehat nagyon jol megfertunk. Tudatosan elkezdtuk keresni a kapcsolatot a hasonszoru emberekkel, elmentunk az amszterdami time based art intezetbe, ami ma Montevideo neven fut, Wim ismert egy csoportot Den Bosch-bol, Alex Adriansen, az egyik vezetoje jart nalunk Hagaban, oket V2-nek hivtak, es akkor mar komoly multjuk volt. Oket akkoriban Rotterdam mar csabitgatta magahoz. Kesobb ok lettek a vilag egyik legfontosabb uj-media intezete, a 'V2_, az Instabil Media Intezete' Rotterdamban, nagyon komoly allami tamogatassal. Akkor Europaban, es a vilagon, meg csak a Karlsruhei ZKM mokodott mint tamogatott komoly intezmeny. Gondolom, nem veletlen, hogy az akkori ZKM media igazgato, Jeffrey Show, is Hollandiabol jott, Show egy akkor amszterdamban elo ausztral muvesz volt. Hasonlo dolog mashol csak Kanadaban volt, a McLuhen intezet. McLuhen volt az aki a vilagfalu nevu szot kitalalta. A V2-sok nagyon jo kapcsolatban alltak veluk is mar akkor. Hegedus Agnes, aki a ZKM-ben dolgozott, a Groningeni Minerva Akademian vegzett. Ekkoriban kezdett el Walitzky Tamas is a ZKM-ben dolgozni. Nyugodtan elmondhato, hogy Hollandia akkor es azota is az uj media szellemi kozpontja. Geert Lovink, aki az amszterdami 'squat' mozgalombol jott, ma az egyik legfontosabb uj-media politikus, teoretikus. Geert azt hiszem 1985 ben tobbedmagaval megalapitotta az Illegalis Tudas Intezetet Amszterdamban. Haga egy teljesen mas jellegu varos volt, nagyon introvertalt. A muveszeti elet egeszeben veve nagyon konzervativ volt. Tele politikusokkal, burokratakkal. Itt van a legtobb titkos szabadkomuves es misztikus klub. Az egyik leg nagyobb nyugat-europai szufi (felvilagosult iszlam musztikusok) szervezet is ott van. A Nemzetkozi Birosag, A bekepalota, ami az ENSZ elodje volt. A holland kormany is itt szekel. Az UBIQUE csoportunk mindenfele muveszeti javaslatokkal allt elo, es rengeteg tudas halmozodott fel a csoporton belul. Projekteket akartunk csinalni, de nagyon idegenkedve neztek rank. Hagat egesz hollandiaban a holland muveszet harmadik vilaganak neveztek. Haga a konzervativizmus szinonimaja volt a holland kulturalis eletben. En kozben elkezdtem kortars magyar muveszetrol eloadasokat tartani az akademian, es magyarorszagon meg kortars holland muveszetrol. Probaltam partnereket keresni magyarorszagon. Sikerult Hann Ferenc muveszettorteneszt, akit 17 eves korom ota ismerek, es Chikan Balint muveszet torteneszt meghivnom Hagaba, ahol egy szep kis tajekoztatot tartottak 1991 ben a magyar muveszetrol. Oket Aknay Janos szentendren elo festomuvesz muvesz is elkiserte.
En lelkes rajongoja voltam a Szentendrei Vajda Studio muveszeinek, Tartottam en is egy Vajdas eloadast, meg a Bizottsag Filmjeit es FeLugosi es Szirtes Janos orult performanszait is bemutattam Hagaban videon. Neoszarvasbika, es hasonlok. Szerettem volna ezt az uj dolgot, amivel az UBIQUE foglalkozott magyarorszagon bemutatni. Magyarorszag nyitottabb volt erre akkor, mind a hollandia. Hann Ferenc meghivott szentendrere, hogy csinaljak egy onallo kiallitast. Ez jo alkalom volt, hogy bemutassam, mi tortenik Hollandiaban. Rogton felajanlottam az UBIQUE-nak, hogy szalljanak be a kiallitasomba. Az elso holland uj-medias kiallitas magyarorszagon, szentendren volt. Ha hollandiaban csinaltunk volna ilyet, minden eszkozzel akadalyoztak volna, ebben biztos vagyok. Partnert szerettem volna talani magyarorszagon, akik hasonlo dolgokkal foglalkoztak, mint mi. Az INTERMEDIASOKAT akkor meg nem ismertem. Egyetlen ember volt magyarorszagon aki a kommunikaciot mint muveszeti eszkozt hasznalta, es ez Galantai Gyorgy volt. O benne volt a mail-art mozgalomban, es az egyik legszelesebb latokoru nagyon aktiv muvesz volt, komoly nemzetkozi hatterrel. Az ARTPOOL ban osszehoztam az UBIQUE-et az ARTPOOL-lal. A kiallitasra irtunk egy kialtvanyt. Ez ma is magtalalhato az artpool archivumaban. Galantai semmit sem dobott el a hatvanas evek ota. Amit mi hirdettunk, az akkor meg hollandiaban is ujnak szamitott, nem hogy magyarorszagon. Gyuri sokszor nehezen ertette, hogy mit is akarnak ezek a hollandok. De nagyon nyitott volt, es el is jott a kiallitasunkra szentendrere. Ott volt FeLugosi, efZambo, Galantai, Deim Pal, es meg sokan masok is. A radio is csinalt interjut.

Abban az idoben a holland/belga kulturalis elet elkezdett felfigyelni rank, es tobb helyre meghivtak minket, elsosorban belgiumban. A Belga VR tarsasag rendezett egy konferenciat, ahol tudosok, epiteszek, meg utopista fantasztak verodtek ossze. Itt en is tartottam egy kiseloadast, hogy en miert csinalom, amit csinalok. Utana odajott hozzam egy holgy es magyarul bemutatkozott. Lenard Ilonanak hivtak, es a baratja egy holland epitesz volt es o is vele volt. Ilona Kepzomuveszettel foglalkozott, elsosorban kozteri muveszetet csinalt. Rotterdambol jottek. Az epiteszt Kas Oosterhuis-nek hivtak. Angolul adtam elo, es Ilona felfigyelt az akcentusomra. Mondvan, ez tuti hogy magyar. En meg tuti, hogy az voltam.(www.oosterhuis.nl)

------------ MASODIK RESZ -----------

Maghivtak, hogy latogassam meg oket Rotterdamban. Rotterdam egyik kulvarosaban laktak, egy regi iskolaban, amit megvettek. Ketszintes epulet hatalmas helysegekkel, muterem, mindenhol design butorok, gyonyoru szep lakas volt. Kas es Ilona egy nagyon kulonleges par, legtobb projektjukat egyutt csinaljak, es az epiteszet es kepzomuveszet fuziojat akarjak megvalositani olyan modon, hogy egyik sem alarendelt a masiknak, hanem egyenrangu, es torekedtek arra, hogy ez a kivitelezesi koltsegekben is megjelenjen. Akkoriban a kozteri, illetve az epuleteken megjeleno muveszet gyakorlatilag azt jelentette hogy a muveszet csupan dekoracio volt egy epuleten. Ok akkor mar tobb komolyabb nemzetkozi workshopot szerveztek amiben muveszek es epiteszek egyutt dolgozhattak. Amikor veluk beszelgettem, az egy egeszen mas nagysagrendu dolog volt, mint ami a zart kepzomuveszeti eletben tortent. Kas es Ilona nagyban gondolkoztak. Sot, nagyon nagyban. Varosokban. Nagyon komoly felkeszultsegu emberek, Kas Oosterhuis rajongott a magyar modernista muveszetert, Egy ideig Parizsban is eltek, ahol meglatogattak az akkor meg elo Nicolas Schoffer magyar szarmazasu muveszt, a digitalis muveszet atyjat. Ismertek Oskar Niemeyert, aki a Brazil fovarost tervezte. Oosterhuis eleg jol tud zongorazni, rajong Kurtag Gyorgyert, Ligetiert.
Kas nagyon hasonlo modon dolgozott a 3d-s tervezo programokkal, mint en. nagyon tetszettek neki a dolgaim. Es ez viszont is igaz volt. En akkor meg elegge elszigetelten dolgoztam Hagaban, es Kas volt az elso ember, aki teljesen megertette amit en akarok. Az a fajta munkamodszer mind az epiteszek mind a muveszek koreben akkor nagyon uj volt. Kesobb felkertek, hogy dolgozzam egyutt veluk. Szukseguk volt olyan munkatarsra, aki megerti a dolgaikat. Ok az epiteszetben akartak ervenyre juttatni azt a szemleletet, amit en a kepzomuveszetben szerettem volna ervenyesiteni. Az epiteszek ebben mar akkor sokkal elorebb voltak. Tobb penzuk is volt. Az epiteszeti koltsegvetesek aranyaikban kb. tizszeresei voltak a muveszeti koltsegveteseknek. A muveszeti elet elegge zart vilag volt holland tarsadalomban. Majdnem hogy autisztikus. A kilencvenes evekre kicsit lemaradt, leult az egesz vonalon a galerias, muzeumi (akademikus) muveszet. Par csalodas is erte az UBIQUE-et Hagaban az ottani konzervativizmus miatt. Orultem Oosterhuis felkeresenek, de ovatos voltam. Oszinten megmondtam, Kasnak es Ilonanak, hogy szivesen dolgozom veluk, de nem mint alkalmazott, hanem csak mint egyenrangu fel.
Nekik akkor mar eleg jo nevuk volt, es nem akartam, hogy kesobb osszutkozeshez vezessen az, hogy mi kinek az otlete volt, mivel ha mint alkalmazott dolgozom veluk, a kozos projektekben felhalmozott szellemi termek a jog szerint az o szellemi tulajdonuk, amire en nem nyujthatok be igenyt. De ez nem volt nagy problema a reszukrol. Par evvel kesobb az epiteszeti irodajuk mellett alapitottak egy alapitvanyt, amit ATTILA alapitvanynak kereszteltek es meghivtak hogy mint kulso tag dolgozzunk egyutt. Szerveztek egy workshopot 1994-ben Sculpture City nevvel, amire tobb muveszt, epiteszt meghivtak hollandiabol tobbek kozt engem is, a szinten rotterdami NOX epiteszeket, Leonel Moura-t Portugaliabol es Marcos Novak epiteszt, theoretikust es egy Stephen Perella nevu epiteszt, teoretikust az USA-bol. Marcos akkor mar Hustonban az egyetemen tanitotta az alta femjelzett folyekony epiteszetet. O volt a legradikalisabb. Csak a digitalis terben volt hajlando epiteni. Perella meg a HIPERSURFACE-be volt teljesen belegabalyodva.
A workshop egy kiallitassal volt egybekotve, ahol Kas es Ilona kozosen egy szobrokbol allo varost tervezte
Kesobb egy konyv es CD-Rom is szuletett a projektbol. Ez szinten megtalalhato az ARTPOOL archivumban Budapesten. Ennek a VR kivitelezeseben en is resztvettem, mert eppen akkor egy olyan vallalatnal dolgoztam, amelyik az elso kereskedelmi jellegu vallalat volt hollandioaban amely VR-re specializalodott. A workshopban mindenki tervezhetett valamit 3d-ben es volt egy computer alta vezerelt 3d-s marogep, ami szobrot csinalt rogton a munkakbol, amit azonnal kezbe tudtunk venni. Ilyen meg addig nem volt hollandiaban azelott, es nagyon nagy erdeklodes volt. En akkor mar ismertem kicsit a budapesti Intermedias csapatot, es Oosterhuis-eket osszehoztam veluk. Szegedy-Maszak Zoli es Szentjobi Tamas is a workshop resztvevoi voltak. Meg nehany UBIQUE-es regi haverom hagabol. Az egesz projektnek egy tobb szazezer guldenes koltsegvetese volt. Szoval fantasztikusan jo volt az egesz, a szervezes, minden.
Kas Oosterhuis es Lenard Ilona azota is a legjobb barataim koze tartoznak.

Kozben megjelent az elso web bongeszo program 1993-ban . En rogton elkezdtem muveket publikalni a web-en. Vegre be tudtam mutatni a muveimet, mivel az akkor letezo kepzomuveszeti infrastrukturaban ez lehetetlen volt. A kuratorok fenyevekkel le volta maradva, a kultur burokratak fenyevszadokkal, a galeriak meg csak festmenyeket es rajzokat tudtak eladni. A video muveszet es a foto is csak akkoriban emancipalodott a muveszti piacon. Az a fogalom, hogy uj-media akkor meg nem is letezett. Az amszterdami HACKTIC techno anarchista tarsasag 1993-ban XS4ALL neven megalakitotta hollandia elso kereskedelmi internetszolgaltatojat [www.xs4all.nl], ez parhuzamosan tortent europa elso digitalis kozossegenek magalapitasava. Ugy hivtak, hogy Digital City. Azelott csak az USA-ban volt ilyen. Vagyis ilyen meg ott sem. Akkora siker lett az emberek kozott, hogy amszterdamban hetekig hianycikk volt a modem. Ez egy hatalmas kulturalis robbanas volt, amit mar nem lehetett figyelmen kivul hagyni. Barhol megjelentem, suttogva, felelemmel vegyes tisztelettel kerdeztek, hogy en is hacker vagyok e? Mindig rabolintottam, ugysem tudta pontosan senki, hogy mit csinal aegy hacker. Bar a muveszeti elet eleg nehezen nyitott az ujra, de pici elismeres vegre jutott nekem is. Kaptam ketszer is penzt Hagaban hogy csinalja projekteket. A muveszeti burokratak gyakorlatilag semmit nem tudtak errol a mufajrol, komputeruk sem volt meg. Beadtam egy tamogatasi kerelmet: egy a4-es papirlapot egy, utolag nezve egy meglehetosen zavaros szoveggel a jovorol, ami termeszetesen fenyes, es egy teljesen ures 1.4 MB floppy disk-et. Amin eskuszom semmi nem volt. Kaptam erte 7500 Guldent a varosi muveszeti alapitvanytol.
Ezt a kovetkezo evben is megismeteltem, ugyanolyan sikeresen. Vegre volt egy tisztesseget komputerem, meg kicsit ki tudtam boviteni az eszkoztaramat, kamerat vettem, stb.

Kozben az UBIQUE felbomlott, es en sajat projekteket csinaltam, neha egyedul, neha Oosterhuis-zal. Megunva a Hagai konzervativizmust, atkoltozten Rotterdamba. Ugy lattam, ott jobban megbecsulik media muveszetet.
A V2 intezet akkor mar ott volt. Volt egy felkesz projektem 1996-bol, T.N.R. (The Negative River), amit 1997-ben meghivtak az 1998-as DEAF fesztivalra. Hollandiaban en voltam akkor azt hiszem az egyentlen, aki nem ketto, hanem harom dimenzios net-art-ot csinalt. A VRML akkoriban lett (1996-97) szabvany, es meg plug-int is lehetett hozza lehozni a Silicon Graphics-tol. A T.N.R. egy eleg komplex projekt volt, rengeteg uj dolgot kellett hozza tanulnom, amit az iskolan nem tanitottak. Ismeret elmeletet, filozofiat, nyelveszetet, epiteszet elmeletet, politikat, varostervezest. Kozben megpalyaztam Helsinkibe egy feleves artist residency-t, amit nagy oromomre meg is kaptam. Nagyon jo volt, mert a finnek is nagyon nyitottak az uj mediara, akkor mar epult a KIASMA, egy hipermodern muveszeti kozpont helsinki kellos kozepen. Egy nagyon halado programmal. Elmeleti szempontbol is jobban kezdett a periferia erdekelni. Az uj technologia lehetove teszi hogy barhol a kozpontban legyel. Helsinki akkor sokkal kevesbe volt benne az europai kulturalis kepben mint ma, gyakorlatilag egyaltalan nem volt benne a kepben. es ez nagyon erdekes volt szamomra. Akkor meg nem tudtam, hogy helsinki lesz az europai kulturalis fovaros 2000-ben (azt hiszem). Rajottem, hogy sok mindenben meg a hollandoknal is nyitottab az ujra. Egy fantasztikusan progresszziv elektronikus zenei elet volt, semmifele ontelt nagykepusegnek meg nyomat sem lattam, ahogy azt nyugat-europaban tobbszor tapasztaltam. Teljesen a finnek is csak 1989 utan szabadultak fel akkor eppen a szovjet felig elnyomas alol. Helsinkiben meselte el nekem Tapio Makela, a finn media uttoro elmeleti tudosa, hogy 1989-ig a finn tv-hiradot folyamatosan 2 KGB cenzor ellenorizte. Szoval egy nagyon erdekes kozeg volt. Helsinkiben dobbentem ra, hogy Hollandian kivul is ismerik a munkassagomat. Egy az eszaki sarkkor magassagaban rendezett pop koncerten osszebaratkoztam egy helyi filozofus hallgatoval, aki legnagyobb megrokonyodesemre mindent tudott rolam. A helsinki muveszeti akademian tartottam egy eloadast a munkaimbol. Itt derult ki, hogy mar egy jo ideje tananyag vagyok. Vicces volt ezzel konfrontalodni. legtobbszor nem a sajat nevem alatt publikaltam a munkaimat, hanem mindenfele pszeudonimokat hasznaltam, mivel a media ezt lehetove tette, es nagy sulyt fektettem arra, hogy ott legyek a kereso robotok adatbazisaban. 1992-96 kozott mint 'dARK & Light Rerearch Lab', 1996-tol maig mint ZEROGLAB ismernek inkabb. Sokan azt hittek, hogy lany vagyok. > Karoli.
Az epiteszek mellett meg talan a feminista media muveszek tartottak szamon egy ideig a legjobban. Akik helsinkibe meghivtak, egy kicsi de nagyon halado szellemu muvesz szervezet, a MUU (azt jelenti: egyeb), is eredetilag egy feminista muveszeti kepzodmany volt. Szerintem nehanyan meglepodtek, amikor megtudtak, hogy en egy erosen kopaszodo pasi vagyok.

1999-ben Amszterdamban a Next5Minutes Tactical Media Fesztivalon osszefutottam egy regi jo ismerosommel, Stephen Kovats-sal, akit meg Dessaubol ismerek. Steve meselte, hogy a Dessaui Bauhaus egy uj poszt-gradualis oktatasi programot fog szervezni, ami elsosorban urbanisztikaval foglalkozik. En is palyazhatok, ha kedvem van. mondta Steve. Elotte meg elmentem Dessauba megnezni mi is ez a Bauhaus Kolleg. Beszeltem a managerrel, megkerdeztem, hogy szabad e gorkorcsolyazni a Bauhausban? Eppen nalam volt a korim. Szabadott, es en tettem par kort a patinas termekben, ahol Klee, Kandiszkij, Moholy-Nagy is megfordult. A kollegiumot ket holgy vezette, akik visitottak az oromtol, amikor or suhantam a termekben a korcsolyammal. Annyira szep es tagas volt az epulet tere, hogy eldontottem, hogy palyazok.
Steve Kovats 1992-ben elkezdett a Bauhaus Alapitvanynal egy fesztivalt rendezni, es o: volt az igazgatoja kelet-nemet orszagban az akkor egyetlen kelet-europai media fesztivalnak, az OSTranenie fesztivalnak. 1995-ben en is reszt vettem ezen, holland szinekben. Ott volt mindenki aki ugymond akkor szamitott. Oroszok, nemetek, romanok, szlovakok, magyarok, lengyelek, amerikaiak... Hosszu ideig a szerb/horvath/bosnyak video muveszek csak Dessauban, a Bauhaus epuleteben tudtak talalkozni, mert orszagaik hadban alltak egymassal. Egy teljesen valoszinutlen, erdekes, feszult, felkavaro esemeny volt.
Kovats kanadai szuletesu epitesz, a szulei magyarok. O is eleg jol beszel magyarul. 1989-ben dessauba ment egy projektet csinalni, es valahogy ott ragadt, elkezdett mindenfele dolgokat szervezni.
Amikor Pecsen voltam a kepzomuveszeti mesteriskolaban mint vendegprofesszor, probaltam Keseru Ilonat ravenni, hogy hivja meg Steve-et, mert szerintem o volt akkor meszoly suzi mellett a legjobb muveszeti kurator kelet europaban, de a pecsiek azt hittek, hogy en anarchista vagyok, es mindenki anarchista, aki ilyen dolgokkal foglalkozik. Pedig csak a helyzet volt anarchikus, nem en.
Ezt mashol akkor szabadsagnak hivtak.
Ma Steve Kovats a Rotterdami V2 intezet muveszeti vezetoje.

2000-ben harom honapot toltottem a Bauhaus Alapitvany osztondijasakent Dessauban.

ABOUT NET-ART (WHATEVER)
A 1989-ben elkezdodott kulturalis erjedes es az uj kommunikacios eszkozok es modok ternyeresevel egyre felgyorsulo tarsadalmi erjedes nagyban elosegitett sok olyan uj szocialis formacio letrejottet, amelyik mar nem volt foldrajzi hatarokhoz kotve. A vilag terkepe mind szellemi, mind anyagi vonatkozasban lassan eszrevetlenul atrajzolodott. Mikozben a mar meglevo tarsadalmi intezmenyrendszerek latszolag egy helyben maradtak, egy fajta allandosag illuziojat keltve, egy tenylegesen mukodo virtualis parhuzamos vilag kezdett kialakulni, ami annak, aki ezt nem kovette, sokszor fel sem tunt, hiszen gyakorlatilag egy masik terben, a digitalis terben zajlott le mindez. A virtualis forradalom, sokszor annyira elore szaladt, mivel semmi inertia nem volt, hogy neha nehezsegbe utkozott a ket parhuzamos vilagot osszehangolni. Ebben a hibrid kulturaban azok a csoportosulasok voltak eletkepesebbek, amelyek eleve kollaborativ jelleguek voltak. Mikozben a kepzomuveszet hagyomanyosan a maganyos zseni mitoszat apolta egeszsegtelenul hosszu ideig, addig a zene, a filmmuveszet, epiteszet muveloi a mufaj kollektiv termeszetenel fogva kerestek egymas tarsasagat. Az ismeret atvitel demokratizalodott, olcso lett es szabad. Az intezmenyek a hierarchikus termeszetukbol adodo lassusaguk miatt egyre nehezebben voltak kepesek reagalni erre. Hagyomanyos kozvetito es ertelmezo szerepuket a kozonseg egyre inkabb ketsegbe vonta vagy egyeszeruen nem vette igenybe, mivel egyre tobb es komplexebb ismeret es tudas valt kozkinccse kereso programok, mint altavista, vagy google altal. A kreativ 'uzenet' az interneten keresztul hamarabb utat talalt a kozonseghez mindenfele szuro nelkul. Manapsag a kuratorok szerepe egyre gyengul. A muzeumok identitaszavarral kuzdkodnek. Ma mar kevesen tudjak, a nyugati tipusu muzeumok szorosan kotodnek europa imperialista tortenelmehez. Szerepuk eredetilg az volt, hogy a gyarmatositott orszagokbol osszerabolt targyakat a hazai kozonsegnek bemutassak, sajat nagysagukat es gazdagsagukat mintegy igazolva. A kuratorok pedig ezt a tobbnyire lopott holmikbol allo gyujtemenyt voltak hivatottak, szamon es jo karban tartani, es ha lehet kiboviteni, erteket novelni. Ezzel az eppen uralmon levo tenyezo, legyen az egy despota, vagy eppen demokratikus hatalom, letjogosultsagat igazolni, hatalmat alatamasztani. Ez ma sincs maskepp. A lenyeg meg mindig ugyan az. Bar az intezmenyrendszer egyfajta evolucios folyamaton atment ugyan, es a raktarostol mara magasabb kepzettseget kovetelnek meg, a muzeumok jo resze maig is allami tulajdonban van. Fenntartasuk es letesitesuk egy politikai konszenzus fuggvenye. Ami, bar kivanatos lenne, korantsem politikailag semleges, a kor hatalmi viszonyait tukrozi, kell tukroznie. Tobbnyire onmagara referal, egy konzervativ ertekrendszert, szo szerint is konzervalo, tarsadalmi koheziot erosit. A nyugati vilagban ez a hatalmi szerkezet az internet ternyeresevel elkezdett erodalodni, a hagyomanyos kulturaval parhuzamosan a hagyomanyos politikai elit is egyre keveseb tekintelyt tudott maganak bekasszirozni. A valsagra sokszor a hatalom arroganciaval reagalt, amit az emberek egyre kevesbe voltak hajlandoak toleralni. Fiatal muveszek zeneszek egyszeruen megkerultek a hatalom bastyait, megkerestek es meg is talaltak a kozonseguket. Nem kellett mar sorba allni kiallitasi lehetosegekert a galeriakban, muzeumokban, nem kellett a nagy hatalmu kuratorok kenye kedve szerint hajlonganiuk. Letrehoztak a sajat forumaikat, elkezdodott egy onszervezodes. Megszuletett a net-art, kesobb a technologianak koszonhetoen a web-streaming, ami utat nyitott a kiserletezesnek, zeneszek kepeket kezdtek produkalni, a kepzomuveszek zenet, a mufajok egyre jobban kezdtek osszekeveredni. A game gyartok filmeket kezdtek csinalni, egy csomo uj ut nyilt meg. Mindenfele kuratorok es muzeumok nelkul. Az egesz uj mufaj elindult egy sajat iranyba, es termeszetes osztodasnak indult. Eddig, erdekes modon meg mindig jellemzo ra a "regi" iranti bizalmatlansag. Sokszor jatekosan, sokszor komolyabban de kovetkezetesen kihivoan viselkedik a "hatalom" tekintelyelvusegevel szemben. Tobben megprobaltak kanonizalni, ugymond magukat bebetonozni, mindenfele ideologiakkal kurulvenni magukat, de a dolog jellegebol fakadoan ezek a szereplok nagyon gyorsan el is tuntek porondrol.

A 90-es evek kozepetol a web streaming scene egyre nagyobb szerepet kapott, majd az adatbazis technologia fejlodesevel megint mas jellegu munkak szulettek. A zeneszek kezdtek vadul kiserletezni az uj technologiakkal, kesobb, a szeles savu internet megjelenesevel a mozgo kep, film, video, real-time game kerult eloterbe. Az ideologia is folyekonnya valt. Az egesz mufajra jellemzo a nyitottsag. Amikor a 90-es evek elejen-kozepen elkezdtem VRML-technologiaval dolgozni, ideologiai okok miatt ez a technologia meg nem kivanatos volt, mondhatni politikailag inkorrekt volt, mivel tul sok savszelesseget emesztett fol. Az ASCII-ART nevu al mozgalomnak ekkor volt a fenypontja. De ezek a vallasi turelmetlensegtol pezsgo emberek azota nagyreszt vagy csendesebbek lettek, vagy gyakorlatilag teljesen eltuntek. Egy hasonlo, kisse szektarianus csoport ma az u.n. software-art mozgalom.

Sohasem probaltam magam, mint media muvesz profilalni. Ez egy idoben szinte kotelezo lett, mindenki aki tartott mar ceruzaelemet a kezeben, hirtelem multimedia muvesznek neveztette magat. En sosem. Bar az egyik elso voltam, aki net-art -ot csinalt, tul korlatozottnak talaltam hogy csak ezzel foglalkozzam. ez a kezdetekben egy nagyon exkluziv kis klikk volt. (shulgin, cosic, jodi, luining) es az elso eveket leszamitva, kesobb semmi emlitesre meltot nem voltak kepesek lerakni az aztalra, gyakorlatilag evekig csak a hype-bol eltek, es ki is fujtak, eltuntek idolegesen, vagy veglegesen. Talan JODI szerintem az amelyik kepes volt igazan attorni, de ok is csak amerikan keresztul. Shulginnak volt egy ket jo dobasa, de igazabol viszonylag keveset produkalt. E-Toy meeg egy jo csapat volt, nekem is voltak etoy reszvenyeim. Vuk Cosic meg teljesen abbahagyta a muveszetet, igazan en sosem voltan oda a munkaiert. A dot.com orulettel jottek ezek az emberek, es azzal is tuntek el, amikor kipukkant a buborek. Minden csoda harom napig tart.
De ez a meccs persze meg nincs lejatszva.

De hal istennek az internet, amit en mindig terbeliseghez kapcsolok, nagy; ha egyaltalan lehet ezt a szot ra hasznalni. Pont akkora, mint amekkoranak elkepzeljuk. Mivel virtualis, teljesen absztrakt dolog, megis tokeletesen valosagos.
Olyannyira, hogy egyre tobb ember megelhetese, sorsa fugg tole.
Engem ez az aspektusa mindig jobban erdekelt, mint a ilyen vagy olyan meglehetosen idoleges politikai vonzatai. Bar azt is fontosnak tartom. A muveszet mindig tavolabbra nez, bar akkor is mindig a maban kell leteznie abbol meritenie. A muveszet teremt, politika csak reagal. Engem a web eddig a terbeliseg nagyon meglevo lehetosege, az anyagtalansagabol adodo feszultsegek es az instabilitasa, folyekonysaga miatt erdekel.

ABOUT NANOFESTIVAL

Tobb korabbi projektemben is foglalkoztam az informacio, a tudas jellegevel. Ennek a hataresetei kulonosen foglalkoztatnak, bar ennek ilyen kimondottan sokaig nem voltam tudataban. Legtobb munkam hattereben valamilyen tudomanyos kerdes bujik meg. Szerintem egy muvesz es egy tudos kozott csupan annyi a kulonbseg, hogy a muvesz nem all akkora bizonyitasi kenyszer alatt mint agy tudos, de allitasai legtobbszor bizonyitast nyernek elobb vagy utobb, es mindenkeppen szamonkerhetoek. Tobb tere van a jatekra, sot, egy bizonyok fokig a kozege ezt meg is kivanja tole.

Amikor eloszor szembesultem az informacio technologiaval, 1990 korul, meg csak sejteni lehetett hogy ez milyen kihatassal lesz a kulturara. bar ez a sejtes nalam eleg hatarozott sejtes volt, es mely nyomot hagyott bennem, amikor az amszterdami HACKTIC techno anarchistainak komputerere eloszor 'logoltam be' es mindenfele szovegeket kerhettem le midenfele temaban. Volt ott minden, a 'lock picking-tol' kezdve a vilagirodalmon at a biblian leresztul a sakkjatszmaktol a pornoig. Eszrevettem, hogy mar nem is az amszterdami gepen 'jarok', hanem egy amerikai vagy olasz egyetem komputeren, vagy egy meghatarozhatatlan helyen levo hard disk-en matatok, valakinek a privat gepen, ahol udvarias szoveg jelent meg, hogy legyek szives ne toroljem le az adatot, mert a nagymamaja levelezese is rajta van, es a nagymami szomoru lesz ha az eltunik. Nagyon rovid ido alatt hatalmas mennyisegu informaciot tudtam igy osszeharacsolni. Ez a szokatlan mennyisegu tudas ami csak ugy ott hevert, egy eros fizikai erzest valtott ki belolem: teriszonyom tamadt. Addig is volt, de csak akkor ha a egy huszadik emeleti balkonrol kellett kineznem. Tudastol meg sohasem tamadt teriszonyom addig. Olyan (meta)fizikai melyseggel konfrontalodtam egy eleg kezzelfoghato es egyszeru modon, amire nem szamitottam oszinten szolva: a vegtelennel.
Az evek soran az informacionak ez a hatterzaja nalam csak erosodott. Rajottem nem a mennyiseg ami ezt okozza, hanem ez mar egy minosegi tenyezo, meta informacio. Akkor meg nem tudtam, hogy ez kulon tudomanyag, es ugy hivjak. hogy ismeretelmelet. Sokat gondolkoztam azon, hogy hogyan lehet ilyen tomegu informaciot feldolgozni. Csupan az en szakmamban ha pl. kovetni akarnam az esemenyeket, csomo muveszeti irast elolvasni ami erdekel, kiallitasokra jarni, 'up to date' akarok maradni, gyakorlatilag az az oszes idom arra menne el, hogy informaciot gyujtok, es azt feldolgozom. Arra mar reg nem marad idom, hogy munkakat is csinaljak, szocializalodjak, konfrontaljam a sajat dolgaimat masokkal, egyek, aludjak, oruljek, szomorkodjak. Ez egy nagyon valosagos problema. Es nem csak nekem. Hogyha nem akarok nagyon szuk teruletre specializalodni, es ezaltal a tobbivel elvesziteni minden kapcsolatomat, tehat nyitott akarok maradni, akkor a hagyomanyos megismeresi modok, ezzel a mennyisegu informacioval, amivel naponta megbombaznak, csodot mondanak nagy valoszinuseg szerint. Peldaul en, mint gyakorlott kiallitas latogato, valahogy ki tudom szurni, mert ki kell, a hasznos informaciot, magyarul a jo muveszetet, a haszontalan informaciobol. Az esetek nagy reszeben ez sikerul is. Egy vizualisan kepzett embernek kb. 4 masodpercre van szuksege, es sokszor meg ideje is csak ennyi van ra, hogy eldontse, hogy valami erdekes e szamara egy kiallitason, vagy nem. Kulonos modon, egy laikus is kb. ennyi idot szan csak erre. Kivancsi voltam, hol lehet a hatar? Belekezdtem egy projektbe.
Meghirdettem az interneten egy filmfesztivalt max. 10 masodperces web filmeknek. A 4 masodperchez meg hozzaraktam 6 masodpercet, monvan maradjon a nezoknek ideje elgondolkozni. 10 az egy szep kerek szamnak tunt. Az egesznek a 'NANOFESZTIVAL' cimet adtam es megadtam milyen temaban lehet palyazni ra. Egyreszt az eszleleti resz erdekelt, masreszt meg gyakorlatbol tudom, hogy sok muvesz csinal videokat, de van egy fajta elvaras, hogy annak hosszabbnak kell lenni, hogy komolyan vegyek, szerepelhessen fesztivalokon, bevalogassak kiallitasokra, stb. Magamrol tudom, hogy a muveszek rengeteget kiserleteznek, de a piac torvenyei miatt ezeket az embrionalis kis dolgokat, kiserleteket nagyon nehez elsutni, holott ez egy nagyon fontos donto fazisa az alkotasnak. Az is regota foglalkoztat, hogy mibol is jon letre egy otlet, ami meg nem kristalyosodik ki teljesen kesz kepekben, vagy szavakban, hanem csak mint csira letezik majdnem forma nelkul. Nagyjabol ezektol a motivacioktol vezetve hirdettem meg a nanofestival-t. Gondolvan, hogyha mar husz ember kuld valamit, akkor nagyon boldog leszek. Jo poen, es akkor kesz. Raadasul en nem is tartom magam u.n. video muvesznek, es egy ideig haboztam, hogy belekezdjek e. A legnagyob megdobbenesemre ennek a tobbszorose erkezett be. Mikozben nezegettem a bekuldott muveket, eloszor nem is tudtam mit kezdeni az egesszel. A filmek olyan valoszinutlenul rovidek voltak hogy eloszor nem is tetszettek. De amikor tobbszor vegigneztem oket, rajottem hogy mindenki nagyon komolyan vette a dolgat es nagyon komolyan utana gondolt azoknak a problemaknak, amik miatt en is elkezdtem az egeszet. Sot, a legtobben tovabb is mentek, mint ahogy en valaha is remeltem. A muvek nagy resze miniatur gyongyszemnek bizonyult. A muveszek nagy resze, a vilagon jelenleg aktiv kiserleti filmesek kremjebol kerult ki. Amirol azt gondoltam hogy csak engem erdekel, kiderult, hogy a vilag teljesen kulonbozo reszein elo embereket is legalabb annyira foglalkoztatott mint engem. Ezen felbatorodva, meg ket masik fesztivalt is rendeztem, agy adatbazisban feldolgoztam, es pulikaltam az interneten. Kesobb bemutattak a New York-i MOMA-ban, meghivtak a Nemetorszagi Stralsundban rendezett G-niale rovidfilmfesztivalra, es berlini rovidfilm fesztivalra is. Azon kivul csak en meg vagy egy tucat helyen vetiteseket tartottam, es miven az interneten is rajta volt, sot cd-rom hordozon is kb. 50 peldanyt elosztogattam, rengeteg mas helyen is vetitettek az egesz vilagon. Nagyon pozitiv fogadtatasa volt.

vege

Saturday, June 11, 2005

Consciousness [research]

http://en.wikipedia.org/wiki/Consciousness

Consciousness is a quality of the mind generally regarded to comprise qualities such as subjectivity, self-awareness, sentience, sapience, and the ability to perceive the relationship between oneself and one's environment. In common parlance, consciousness denotes being awake and responsive to one's environment; this contrasts with being asleep or
being in a coma.

Consciousness is notoriously difficult to define or locate. Many cultures and religious traditions place the seat of consciousness in a soul separate from the body. Conversely, many scientists and philosophers consider consciousness to be intimately linked to the neural functioning of the brain.
.....

Wednesday, May 11, 2005

Nanofestival Screening in Berlin

NANOFESTIVAL SCREENING DURING DESIGNMAI
saturday (14. may, 2005) at Josetti Höfe - Rungestr. 22-24, Berlin
http://www.josettihoefe.de/programm.html